Előszóként köszönetet szeretnék mondani
Oláh István (op)
-nak a ma küldött videóért. Sok mindent összekötött, ami hiányzott egy komplex szemléletmódhoz.
Elsőként szeretném javasolni mindenki számára, akit bármennyire is foglalkoztat a fenntarthatóság kérdése. Ha eddig azt gondoltátok, hogy nincs új a nap alatt, higgyétek el: - Lesz!
A videó tökéletesen összefoglalja a civilizációnk fejlődését, az energiával és erőforrásanyagokkal való összefüggéseit. Ahogy sokszor már elhangzott, elméletben jól hangzik a folyamatosan növekedő profit, és végtelen piact, de előbb utóbb el fogjuk érni az erőforrások plafonját.
Tudom ilyenkor jön a válasz, hogy kolonizáljuk, a Holdat, Marsot, és az egész univerzumot, de milyen célból?
Tovább növelni a mértéktelen pazarlást amely a gazdaságot fűti?
Bevallom én is, hogy a folyamatos karrier építés engem is megszédített, és még amellett is, hogy próbálom tudatosan alakítani az életem - sok olyan dolgot "fogyasztottam" amely az ördögi spirált locsolja üzemanyaggal.
A nagy reset, amelyet a saját döntésemmel meghoztam, segített közelebb kerülni a realitáshoz. A pénzügyi tudatosság is teljesen más szintre került, és azt gondolom innen sokkal erősebben haladok tovább.
A video végével kapcsolatosan én is azon a véleményen vagyok, hogy jelen világunk nem képes a racionális érvek alapján letérni a közöny és kényelem pályájáról, ehhez komoly technológiai és gazdasági sokk kell.
Az AI környékén körvonalazódott mánia, és az energiazabáló technológiai fejlődés nem fenntartható, és a fizika fog kemény leckét adni:
Sem az energia, sem a nyersanyag adottsága nem hajlítható - aminek a következménye mindig is pénzügyi lesz.
Ami érdekes kérdés így a videó után, hogy geopolitikai szempontból a nyersanyagok és energia körüli geopolitikai stratégia hogyan fogja átrendezni a gazdasági súlyokat?
Pl milyen tulajdonosi szerkezet van a technológiai fejlődéshez szükséges energia és nyersanyag piacán, illetve milyen dinamika mentén változik/változott a struktúra az elmúlt 10-20 évben.
Mivel ezekben az iparágakban nem vagyok benne, ezért nincs rá hatásom, viszont technológiai szakemberként azt látom, hogy a fenntarthatóságban igen is jelentős része van a szakembereknek.
Beszéljünk akár az AI inference hatásfokáról, vagy az ügyfélkiszolgálást végző alkalmazás alatti infrastruktúra és kód hatákonyságáról.
Ebben a tekintetben az innováció, és az új technológiák adoptációja jelentős szerepet játszik, elegendő gondolni arra, hogy már a virtualizáció is a hatékonyabb erőforrás kihasználásról szólt, míg ma már a Kubernetes/Docker konténerizáció is legacy technológiának tekinthető.
Az atomikus komponensek tekintetében az infrastruktúra erőforrás és energia lábnyom nagyságrendi különbségeket hozhat egy új és egy legacy technológia között. A jó innovációs stratégia versenyelőnyt is hoz, mert csökken az ökológiai lábnyom, mind energia, mind nyersanyag tekintetében.
Emlékszem még SAP tanácsadói múltamra, amikor egy Netweaver instancia telepítésénél a 16GB ram úgy elfogyott a rendszer indulásnál mintha sose lett volna, míg ezzel szemben a most a startupomban fejlesztett alkalmazás szerver 5MB memóriával fut.
A rendszerek tervezésénél ez csak az egyik szempont, de a sok harmadik feles komponens, rendszer réteg a sok adatátadás és konverzió - mind, mind az energia és nyersanyag éhséget fűti.
A vállalatoknak akik komolyan veszik a biztonságot, és fenntarthatóságot néha fontos lenne leülni, és végig gondolni, hogy ha nulláról építenék fel a szolgáltatásokat akkor is ilyen bonyolult és elavult struktúrát használnának?
Az utolsó aspektus amiről beszélni szeretnék: A szervezeti kultúra.
A legtöbb szervezet még az apróbb változásoknak is ellenáll nem hogy egy folyamatos innovációs spirálban működne, holott a változás által biztosítható a jövőállóság. Az evolúcióval szemben nem lehet szembe menni, és a technológia fejlődése ki fogja kényszeríteni a változást.
El lehet dönteni ki milyen távra tervez, a következő bónuszig, vagy évtizedekre...
